.jpg)
Beválogatták Nagy Adrienn, negyedéves hallgatónk terveit a kanadai és kínai székhelyű CHOI’S Package magazinba, melynek aktuális, áprilisi számában mutatják be munkáit. Az évente csak kétszer megjelenő, a világ csomagolás design irányzataival foglalkozó periodika egyik szerkesztője a Behance grafikus portálon figyelt fel a lány portfoliójára, s innen választották ki a megjelenő terveket is.
Pontosan mi volt az az iskolai feladat, amire ezek a tervek készültek? Mi inspirált ezek elkészítésekor?
Mindkettő csomagolásterv órára készült. A HungaroFoodhoz olyan egyedi termékarculatot kellett készíteni, ami tükrözi a magyarságot, és megállja a helyét a külföldi polcokon is. Ezt szem előtt tartva igyekeztem egy mai, “matyómentes”, szellemes termékdesignt összehozni, ami arra ösztönzi a magyar fiatalokat, hogy ne a külföldi termékeket vegyék le a polcról, hanem a hazait részesítsék előnyben. Annak ellenére, hogy a bajusz ma az egész világon trend, és konkrét stílust határoz meg, valamennyire a magunkénak érezhetjük. Gondoljunk csak a jó magyar betyár bajuszra, ami mindenbe belelóg!
Hát így jött a lekváros, morzsás bajusz ötlete.
A másik tervem, a Fullshine pedig egy hangulat-falfesték márkához készült. Festékeit hangulatok szerint kategorizálja: Stone & Smile (selyemfényű, pasztell színek) és Steel & Love (metálfényű, erős színek). Ehhez a két fajta falfestékhez kellett kitalálnunk egy olyan designt, ami megragadja az imént említett két hangulatot és amely elsősorban a fiatalokat célozza meg.
A hangulatjelek az elmúlt néhány év alatt a kommunikáció fontos elemeivé váltak, főleg a fiatalok körében. Így nem meglepő a hangulat hangulatjellel történő ábrázolása - ez esetben festékcímkéken, formai játékkal kiegészítve. (Stone - lekerekített, Steel - szögletes). Emellett a címke stancként is funkcionál, festhetünk vele szívecskéket, smileykat, falra, füzetre...
Mit jelent szakmailag, hogy megjelentek ebben a válogatásban a terveid?
Azt, hogy jó úton haladok...
Hogyan bukkantak az anyagaidra a szerkesztők?
Még januárban kaptam egy kedves és nagyon közvetlen e-mailt a Choi’s Package egyik szerkesztőjétől, miszerint szívesen publikálnák az anyagaimat, amikre a Behance-en bukkantak rá. Először azt hittem, hogy már megint egy hipszter blog, aki tudatni akarja, hogy a bajuszos designomat megosztotta (merthogy időközben több ilyen blog is belémbotlott). Aztán, mint kiderült, ez már egy kicsit komolyabb lehetőség, naná, hogy nem hagytam ki!
És ha már a Behance-nél tartunk, ezzel szeretnék mindenkit arra ösztönözni, hogy ne legyen lusta portfóliót csinálni, mert sose tudhatja, hogy épp mikor, kinek szúr szemet.
Egyébként is ez a terület vonz a legjobban, vagy a csomagolástervezős feladat csak egyike volt a megoldandó feladatoknak?
Alapból is a csomagolás/globál design a szívem csücske. Ezek közül is a designosabb vonal, nem a tucat.
Édesanyámat meg szoktam kérni, hogy tegye el a különlegesebb formájú, üres befőttes üvegeket, mert szabadidőmben szívesen tervezek rájuk címkét - vagyis terveznék, ha lenne szabadidőm - általam kreált koncepció alapján. A designos dobozokból, csomagolásokból is egy egész szép gyűjteményem van már. Ezek igazából csak a helyet foglalják az amúgy is kacatoktól zsúfolt szobámban, de nincs szívem megválni tőlük.
Ehhez kapcsolódóan, milyen vonalon, területen tudod elképzelni magadat?
Mindenképpen olyan stúdiónál, ügynökségnél, ahol az arculat vagy csomagolástervezés a fő profil. Legszívesebben szabadúszó maradnék, persze több és izgalmasabb munkával, de hamarosan külföldre költözöm, és ahhoz, hogy ismeretségeket, kapcsolatokat szerezzek, mindenképpen csapatban kell kezdenem. Aztán később, ha jól megy minden, szeretném majd kialakítani a saját, egyszemélyes stúdiómat, ahol a magam ura lehetek.
Jelenleg dolgozol valahol? Milyen munkatapasztalataid vannak?
Másodév elején kaptam meg az első komolyabb, grafikus munkámat: egy magyar digitális kiadó Ipad alkalmazásához, a Csizmás kandúrhoz készítettem meseillusztrációt, saját karakterekkel. Ezt további két alkalmazás - egy mese és egy novella - illusztrálása követte.
Aztán az akkori kollegám ajánlott engem egy cégnek, akik grafikust kerestek. Ők hamar a mélyvízbe dobtak, mert amíg a suliban mi még csak ismerkedtünk a designnal, nekik már arculatot, arculati kézikönyvet, kiadványokat kellett terveznem, munkamegbeszélésekre, találkozókra járnom.
Sokat jelentett, hogy az órán tanultakat az iskolán kívül is gyakorlatba ültethettem, jóval a kötelező szakmai gyakorlat előtt, amit a Publicis-nél töltöttem. Megtanultam az időmet beosztani, a megbízókkal kommunikálni, és ezt most nagyon jól kamatoztatom.
Az iskola mellett nem félek elvállalni külsős melókat, mert pár éjszakázással, teával és pörgős zenével minden megoldható.
Jelenleg egy országos kampány grafikai részét csinálom - logót, micrositeot, online játékokat -, mint külsős grafikus, de dolgozom egy másik cég arculatán, honlapján is.
Nemsokára ezek kifutnak, aztán igyekszem csak a diplomára összpontosítani.
Melyik az a mai irányzat, ami a legközelebb áll Hozzád? Mit gondolsz a hazai grafikus szakmáról? Nemzetközi és hazai viszonylatban, kit/kiket tartasz követendő példának?
Minimalizmus, ökodesign, slow design. Egyébként jöhet szinte minden. Annak ellenére, hogy sokszor rávágják egy-egy munkámra, hogy “ez nagyon Adris”, én sosem érzem azt, hogy egy stílust, irányzatot követnék. Van, akinek kiforrott stílusa van, én ezt egyelőre nem veszem észre magamon. De lehet, tévedek.
Meglátásom szerint a hazai szakmában vannak kiemelkedő, sikeres designerek, és az őket utolérni vágyó, törtető fiatalok. Bár a befutott grafikusok viszik a pálmát a legtöbb esetben, szerintem mindenkinek megvan rá az esélye manapság, hogy felfigyeljenek rá, csak élni kell a lehetőségekkel.
Mindehhez programokat, eseményeket, kiállításokat, pályázatokat bőséggel kínál a szakma.
Ma, hazai viszonylatban Laki Eszter, Kiss Miklós, José Simon designereket tekintem követendő példának. Nemzetközi viszonylatban rengeteg kiváló designer és stúdió van, akiknek a munkái nap, mint nap inspirálnak, elég csak fellépnem Behance-re.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.