Szabadkézi skiccekkel indult el a grafikusi pályán – és ha alkalma nyílik rá, a számítógépes munkától a fotóig ma is maga dolgozik minden fázison. Svajer László ebben az évben már a harmadik VISARTos diák akit a HG.hu "A 7 grafikusának" választott. Ha a tendencia így folytatódik tovább, akkor a itt visart.blog.hu-n a 2010/11-es tanév végén meg fogjuk választani az év grafikusát.
Svajer Lászlóval már találkozhattatok itt a blogon, nem is akármilyen apropó kapcsán:Kiss Annával, Gellén Sárával alkotott csapatávall a Magyar Telekom, "Én iskolám" című pályázatára készített videójukkal, Török Ferenc filmrendezőnek köszönhető enelnyerték a zsűri különdíját.
Ebből is látszik, hogy Laci, amellett, hogy főként tervező grafikusként szeretne érvényesülni, nagyon szeret kísérletezni, új dolgokat kipróbálni, és belevetni magát egy-egy új témába is – de azzal is tisztában van, hogy szerencsés, hiszen még csak a pálya kezdetén áll. Mostanában – a VISARTos évfolyamtársakkal együtt, többnyire a Szimplában ülve – a diplomamunkáján dolgozik: egy négy részlegből álló, szürreális étteremhez készít grafikai anyagokat. Ebben is, akárcsak az iskolai feladatoknál, a komplexitás izgatja a legjobban. A diploma koncepciója a stílusok találkozására épül, így László momentán „égetettkávé-betűk, piktogramok, ételfotók és látványtervek tengerében úszik”.
Kevés tervezőgrafikus engedheti meg magának, hogy a világtól elzárt remeteként éljen – sőt, ebben a szakmában szinte elvárás a szociábilis viselkedésmód. A szakma ifjú hazai reménységeit, tehetségeit bemutató sorozatunk újabb alanyának, Hidvégi Annának szerencsére ez egyáltalán nincs ellenére. „Szeretem, hogy emberekkel kell dolgozni – kitalálni és megfogalmazni azt, amit ők éreznek és látni szeretnének” – vallja.
A pályaválasztás előtt állva, középiskolában Annát nem érdekelte különösebben a grafika – inkább a pszichológia és a szociológia felé kacsintgatott. Első ilyen jellegű feladatát a potsdami Einstein Gymnasiumban töltött tanulóéve alatt kapta. A végeredmény egy Photoshop-ban összerakott, utólag kertelés nélkül „gagyinak” minősített plakát lett, ami után azonban többen rákérdeztek: ugye grafikusként tanul majd tovább? Itthon aztán – az érettségire készülés mellett – jelentkezett egy rajziskolába, és ismerkedni kezdett a grafikus szakma rejtelmeivel. Aztán döntött. 2007 óta a Visart Művészeti Akadémia hallgatója, jövőre pedig külföldi mesterképzés szerepel a célok között, illetve a meglévő angol- és némettudás mellé a francia tökéletesítése.
„Egy jó tervezőgrafikusnak alkalma adódik arra, hogy esztétikát csempészhessen a hétköznapi életbe” – ez az, ami Annát kifejezetten érdekli a munkában: kihívásként értékeli, hogy érzéseket, gondolatokat kell lefordítania a vizualitás nyelvére. Még csak most diplomázik, de mivel nincs két egyforma munka, nem gondolja, hogy valaha beleunna a szakmába… Egyelőre többféle stílust és eljárást használ; szívesen ötvözi a kézi rajzot a számítógépes grafikával, de kedveli a letisztultabb, egyszerű megoldásokat is. Sokat tanul a holland tervezőgrafikától, például nagy kedvencétől, a Thonik stúdiótól, de máig szívesen olvassa a szakma nagy amerikai öregje, Paul Rand írásait is.
Molnár Kata, Hajdu Zsófia és Piros Zoltán 2008-ban végeztek a Visart Művészeti Akadémián. Kata már diplomamunkáját is múzeumokra építve tervezte meg, így szinte adta magát legutóbbi projektjük, a Lakástrend kiállítás arculatának megtervezése.
A három tervezőnek a kiállítás teljes arculati elemein kívül egy társasjátékot is meg kellett álmudniuk.
Bármily meglepő: még a magyar szakot is ott lehet hagyni a grafika kedvéért!Íme a bizonyíték: a szegedi magyar-tanulmányokkal indító Nóra ma a Visart boldog és büszke negyedéves hallgatója.
Nórát a kecskeméti Kodály Iskolában töltött gimnáziumi évek alatt kezdte el érdekelni a grafika. Az alapokkal, a témákkal és technikákkal behatóan megismerkedett a város neves képzőművészeti szabadiskolájának grafikai és festészet óráin, de ekkor még nem kötelezte el magát a szakmának: 2007-től a Szegedi Tudományegyetem magyar szakán tanult tovább. Egy megszenvedett tanév után azonban váltott: a Képzőművészeti Egyetem előkészítőjét követően, hála a korábbi alapos tanulmányoknak, 2008-tól rögtön másodévesként kezdhetett a Visart Művészeti Akadémián.
Szakmai gyakorlatát Nóra az 1990-ben alapított Robin Design stúdióban töltötte, emellett fontosnak tartja a külföldi tájékozódást is. Kifejezetten inspirálja a dán, a holland vagy a spanyol kortárs grafika – olyannyira, hogy a kinti munkavállalás sem lenne ellenére. Erről a nyitott, érdeklődő felfogásról így ír: „Szeretem a feladatokat mindig más-más stílusban megoldani - de próbálok ügyelni arra, hogy a gondolati háttér, a tartalom sohase hiányozzon. Az a jó egy munkában, ha a gondolat és annak kifejezésmódja összhangban van egymással.”
Van, amikor még a csillagok is úgy állnak, és van úgy, hogy az ember fia mer nagyot álmodni. És persze van úgy, hogy a kettő együtt valami igazán nagyszerűt hoz az ember életébe.Cuba Gergő, a VISART 2008-ban végzett hallgatója, nyáron kezdett el az Európa Könyvkiadónál dolgozni, amikor Gerhes Gábor tanár úr (a VISART egykori tanára) személyében új művészeti vezető érkezett a kiadóhoz. Egy kontinenssel arrébb, Bret Easton Ellis új könyve épp augusztusban jelent meg Amerikában. Gergő gondolt egyet, és új munkahelyén jelezte volt tanárának, hogy ha van rá lehetőség, szívesen elkészítené Ellis új kötetének magyar változatát. A legnagyobb meglepetésére nem csak az új regény munkálatait kapta meg, de a könyv előző részének újra kiadását is elkészíthette. Így esett, hogy Gergő megkapta élete eddigi legjobb munkáját: a kedvenc könyve borítóját tervezhette meg.
Borítót tervezni az ember kedvenc könyvéhez, valóban hálás feladat lehet egy grafikus számára, de hogy egyből kettőre is alkalma nyílik, páratlan lehetőségnek tűnik, hiszen így lehetősége van egy teljesen egyedi arculatot kialakítania az író regényeinek a magyar olvasók számára. Amikor kiderült, hogy két könyvborítót is tervezhetsz, ilyen egységben gondolkodva kezdtél neki a munkának?
Igen, a két könyvet eleve sorozatban képzeltem el úgy, hogy a tervezett grafikát a későbbiek során a többi könyvre is ki lehessen terjeszteni. A minimalista stílust Ellis irományainak hangulata ihlette, azt a nihil ürességet vizuálisan a legjobban szerintem így lehetett kifejezni (hogy ne menjek el a felhős szürke városképes irányba, mint tették azt jó pár külföldi borító esetében). A következő lépésben, mindegyik könyvhöz találnom kellet egy kulcsmotívumot, amit ebben a maximum 2-3 színű modern, vektorgrafikus stílusban megalkotok a borítókra.
Mi alapján választottad a illusztrációnak a borítokon megjelenő napszemüveget és iPhone-t?
A Nullánál is kevesebb esetében adta magát a napszemüveg (Ray-ban Wayfarer, a nyolcvanas évek kultszemüvege) így azt csináltam meg. Szerintem gyönyörűen szimbolizálja azt, ahogy a szereplők valódi érzelmek híján a sötétített lencse mögé bújnak. Az egyik könyvben mondja a főszereplő, hogy napszemüvegben volt, amikor szakított élete szerelmével. Ez szerintem mindent elmond. A királyi hálószobák elolvasása után úgy éreztem, hogy ami a Nullánál is kevesebb-ben a napszemüveg volt, az ebben a könyvben az iPhone. Nem csak azért, mert gyakorlatilag minden 2. oldalon azt szorongatja a főszereplő, hanem azért, mert ez is egy olyan (most már) kultikus tárgy, ami mögé ugyanúgy el lehet bújni, amivel kizárhatjuk magunkat egy-egy szituációból. A könyvben egyszer a főszereplő még szex közben is az iPhone-t nézi, nem jött-e üzenet. Ekkor már biztosan éreztem, hogy ez lesz a Királyi Hálószobák kulcsmotívuma.
Lesz folytatása a most megkezdett sorozatnak?
Az komplett Ellis sorozatot hivatalosan nem ígérték nekem, de remélem folytathatom, amit elkezdtem, ha újranyomják valamelyik korábbi kiadást.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Bármily meglepő: még a magyar szakot is ott lehet hagyni a grafika kedvéért! Íme a bizonyíték: a szegedi magyar-tanulmányokkal indító Nóra ma a Visart boldog és büszke negyedéves hallgatója. 
Van, amikor még a csillagok is úgy állnak, és van úgy, hogy az ember fia mer nagyot álmodni. És persze van úgy, hogy a kettő együtt valami igazán nagyszerűt hoz az ember életébe. Cuba Gergő, a VISART 2008-ban végzett hallgatója, nyáron kezdett el az Európa Könyvkiadónál dolgozni, amikor Gerhes Gábor tanár úr (a VISART egykori tanára) személyében új művészeti vezető érkezett a kiadóhoz. Egy kontinenssel arrébb, Bret Easton Ellis új könyve épp augusztusban jelent meg Amerikában. Gergő gondolt egyet, és új munkahelyén jelezte volt tanárának, hogy ha van rá lehetőség, szívesen elkészítené Ellis új kötetének magyar változatát. A legnagyobb meglepetésére nem csak az új regény munkálatait kapta meg, de a könyv előző részének újra kiadását is elkészíthette. Így esett, hogy Gergő megkapta élete eddigi legjobb munkáját: a kedvenc könyve borítóját tervezhette meg.
Mi alapján választottad a illusztrációnak a borítokon megjelenő napszemüveget és iPhone-t?