.jpg)
A magyar, majd a francia himnusz nyitotta a Modart és a Visart végzőseinek diplomaosztóját október 25-én, a már négy éve hagyományosan a Francia Intézetben megrendezett eseményen.
Az ünnepélyes beszédek sorát az iskola egyik vezetője, Tömpe Lia nyitotta meg, majd átadta a szót a Francia Intézet képviselőjének, Madame Gaïd Evenounak, akik kifejezte abbéli örömét, hogy az intézmény ad helyet az eseménynek, egyúttal üdvözölte a partnerkapcsolatot az anyaintézmény és a hazai iskola között.
Hangsúlyozta, hogy ennek az iskolának az elvégzésével a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy frankofon területen folytassák a tanulmányaikat és elmondta, hogy a két iskola kapcsolata nemcsak egyetemi, hanem kulturális kapcsolat is, mert a diákok francia szellemiségben tanulnak. Így nyitottak lesznek egy másik kultúrára és ez érvényesül a művészetben is, ami nagyon fontos, hiszen a nyitottság alapfeltétele az alkotó munkának.
Madame Evenou hangsúlyozta, hogy tudja, Franciaország nem egyedüli letéteményese a divatnak és a dizájnnak, egyértelműen látható, hogy itt Magyarországon is fontos dolgok történnek.
Beszéde végén magyarul is sok sikert kívánt és gratulált a volt diákoknak döntésükhöz, amivel a szakmájukat, - mely még sok izgalmat tartogat - kiválasztották.
Ezt követően került sor a diplomák és oklevelek átadására, melyet Monsieur Jean-Hervé Habay, az Ecole d’Art Maryse Eloy tulajdonos-elnöke celebrált.
A végzést igazoló okmányt először a Modart menedzser szakos hallgatói vehették át, majd a tervezőszakosok, végül a Visart volt diákjai.
Ezután Monsieur Habay méltatta Madame Evenou kedves szavait, és ő is megköszönte a lehetőséget, hogy ilyen patinás intézményben kaphat helyet a diplomaosztó ünnepség.
Beszédében elmondta, hogy az anyaintézménynek 8 iskolája van szerte a világban, Dél-Amerikában, Ázsiában és Európa több országában tanulhatnak ennek az intézménynek az égisze alatt a diákok. Kiemelte, hogy a budapesti iskola különleges abból a szempontból, hogy remek kapcsolatot ápolnak és valódi, minőségi munka folyik az iskola falai közt.
Megemlékezett arról is, hogy napra pontosan 10 éve, hogy találkoztak a Tömpe házaspárral és az elmúlt években az iskola, csakúgy, mint egy egészséges gyermek szépen növekedett.
A beszédek sorát Tömpe Zoltán folytatta és Monsieur Habay szavaira reflektálva elmondta, hogy az iskola sikere valójában a diákok sikerein mérhető le, ugyanakkor megköszönte a tanárok munkáját és méltatta az egyes szakok oktatási igazgatóinak, Szilágyi-Csüllög Mónikának, Horváth Szilviának és Szigethy Annának erőfeszítéseit.
Felidézte, hogy a diákok az elmúlt 3-4 évben milyen áldozatokat hoztak a sikerért, milyen kemény munka folyt és milyen hosszú út vezetett a mai napig, de tudható, hogy nem volt hiábavaló mindez.
Külön beszélt az egyes szakok diákjairól és kiemelte, hogy az első fecskének számító menedzserek milyen remekül helytálltak, amikor angolul védték meg dolgozatukat és mára bebizonyosodott, hogy létjogosultsága van ennek a szakmának.
A tervezők kapcsán megemlítette, hogy végül 9 fő diplomázott, s a legjobbak tartottak csak ki a végéig. Visszaemlékezett, milyen nehéz volt az utolsó időszak, mindenki izgult, de nem igazolódtak az aggályok, sikeres volt a diploma bemutató.
Zoltán a Visart végzőseiről elmondta, hogy kezdetben sokan úgy érezték, erős a tempó, rövidek a határidők, ám csakúgy, mint a tervezőknél, aki végül bírta az iramot és megmaradt abból kitűnő grafikus iparművész lesz, amit bizonyított a meghívott neves konzulensek minősítése is, akik igen nagyra értékelték a diplomamunkák színvonalát.
Az iskola vezetője arra is kitért, hogy a nyelvvizsgák miatt korábbi évek tanulói is most vehették át a diplomát, illetve voltak, akik most csak oklevelet vihettek haza, de bízik benne, hogy nem veszítik el őket és megszerezve a nyelvvizsgát ők is az iskola diplomásainak sorát gyarapítják majd.
Zárógondolatában elmondta, hogy missziós szerepe van a két iskolának a francia kultúra meghonosításában és a kiváló tanári gárda biztosítja, hogy az oktatás nem marad el a francia színvonaltól.
Utolsóként a szülőkhöz, rokonok, barátokhoz szólt és elmondta, hogy habár nagyon megterhelő lehetett az anyagai áldozat az iskolaévek alatt, de nincs jobb befektetés, mint a jó iskola. „Hálót, ne halat adj” – idézte a mondást, hiszen ez a diploma egy jó háló lesz az egész életben.
Első alkalommal, a diplomaosztó ceremónia végén két diák szólalt meg; a Modart részéről Csoma Csilla, a Visart részéről Gellén Sára mondták el megindító, néhol vicces és elgondolkoztató beszédeiket.
Csilla az álmok fontosságáról beszélt és arról, hogy ez a képzés nem egy zord diplomagyár volt, Sára pedig elmondta, hogy legjobban az alkotás zavartalan örömére fog emlékezni, arra, hogy mennyire átadták magukat ennek és azt kívánta, hogy minden végzett diák számára maradjon meg ez a munka során is.
A Modart és a Visart vezetősége és tanári gárdája ezúton is gratulál a diplomázóknak!
Díjazott lett diákunk, Pordán János a „Van egy perced? – Alkoss” címmel a Hungarofest Nonprofit Kft. és a Salver Productions Kft. által Örkény István 100 éves évfordulójának alkalmából kiírt pályázaton.
A 14 és 30 év közötti fiatalok számára szóló pályázaton négy kategóriában nevezhettek a pályázók; melyek a fotó, grafika, rövidfilm és a vegyes művészet voltak, s ez utóbbiban Pordán János, a Visart hallgatója második helyezést nyert el a zsűri döntésének értelmében „Örkény a feje tetején”című alkotásával.
A pályaműveknek tükrözniük kellett Örkény szellemiségét, ami meg is valósult, hiszen valamilyen formában mindegyik pályamű magán hordozza a groteszk jegyeit, mely annyira jellemző volt az íróra.
„Örkény arcképét az utca emberének megmutatva 10-ből alig ketten ismerték fel, ám írásait említve szinte mindenki fel tudta idézni az írót. Ez inspirált arra, hogy novelláit felhasználva, saját arcképén keresztül jelenítsem meg az utcai publikumnak.” – idézi fel János, hogyan született meg a pályamű ötlete.
Az alkotó Örkény István novelláinak tördelésével rakta ki annak arcképét Budapesten két forgalmas csomópontban, az Astorián és a Deák téren, 9 nm-es méretben. Terpeszállásban, mélyen előrehajolva, a kát lábunk között hátratekintve, ha úgy tetszik groteszk pozitúrában.
A 60 db elemből álló plakát kirakása közben számos, változatos korú járókelő érdeklődött az alkotási folyamat felől, Örkény novelláiba illő érdekes párbeszédeket produkálva.
A négytagú zsűri a díjazottakat a mintegy 100 pályázó közül választotta ki, így János helyezése még nagyobb elismerés.
A Visart Művészeti Akadémiát választó fiatalok zömében rendelkeznek azzal a tudatossággal, mely előre tervezi, hogy a megszerzett tudást, hol és hogyan lehet kamatoztatni. Nem árt azonban, ha a leendő szakma elsajátítására úgy készülnek, hogy feltérképezik saját képességeiket, affinitásukat, irányultságukat a szakmán belül is.
Az itt töltött évek során, de a negyedik évben hangsúlyosan készítik fel a tanárok a diákokat arra, mi vár rájuk a munkaerőpiacon, milyen elvárásokkal kell majd szembenézniük. Némi ízelítőt adva ebből, megkérdeztünk két szakembert, hogyan vélekednek, mit tartanak fontosnak, amikor munkatársat keresnek.
A kis ügynökség
„Grafikus kereséskor az első, amit bekérünk, az eddigi referenciák. Nem mindegy az sem, hogy offline vagy online grafikai munkára van szükségünk, mert ez a két terület különböző szakértelmet igényel. A referenciák megtekintése után nagyon fontos a telefonos vagy személyes találkozó, hogy van-e „kémia” az emberek között. Hiszen hosszú távon nemcsak a szakmai tapasztalat, hanem az emberi értékek, a hozzáállás is fontos. Ha az első körben minden megfelel, elkezdődik a közös munka, ennek során derül ki az, hogy valaki éles helyzetben hogyan dolgozik.” – vázolja Szokács Andrea, a Webimpex Kft. ügyvezetője a keresési folyamat lépéseit.
Andrea számára kiemelten fontos a határidők betartása, a proaktív gondolkodásmód, a kreativitás és az, hogy a leendő munkatárs egy rövid leírás (brief) alapján megértse a feladatot. A sokoldalúság sem hátrány, de aki túl sok mindenben otthon van, annak, szerinte pont a speciális tudása hiányzik.
A kis ügynökségek számára alapvető, hogy a jelentkező számlaképes legyen, mert sok cég kiszervezi ezeket a munkákat és alvállalkozóként alkalmaz grafikusokat.
A 15 éve a szakmában dolgozó Szokács azt tanácsolja a diákoknak, hogy még az iskolaévek alatt szerezzenek minél több referenciát jó és ismert cégektől, akár ingyenes munkákkal.
„Legyenek referenciái, készítsen blogot vagy valamilyen online portfóliót, amelyet megfelelően kulcsszavaz és rendszeresen frissít az új munkákkal. A kezdő grafikusok számára nemcsak a grafikai trendek ismerete nagyon fontos, hanem a folyamatos, akár autodidakta tanulás a diákévek után is. „
A grafikai stúdió
„Alkalmazott grafikusokkal dolgozunk, ezért elsődleges, hogy a jelölt ne saját önmegvalósítási lehetőségét kereső művész legyen, hanem az ügyfelekkel rugalmasan együtt dolgozni képes kolléga. Fontos viszont, hogy rendelkezzen saját stílussal, ismerje az aktuális irányzatokat, trendeket. „- mondja Bárkány Eszter a Magnetta Kft. stúdióvezetője.
Cégüknél kiemelten fontos a nyomdaipari ismeret, hiszen nem kiállítások műtárgyait készítik, hanem főként reklámhordozó anyagokat.
„Az évek során számtalan grafikussal dolgoztam, akinek gondot okozott a nyomdai előkészítés. Olyan alapfogalmakat, követelményeket nem ismertek, mint a kifutó, nyomdai színfelbontás, stanc és még sorolhatnám.” – számol be rossz tapasztalatairól a szakember.
A technológiák, anyagok ismeretének hiánya nem csak a gyártás során okoz nehézséget, de gyakran az ügyfeleknek sem tudnak olyan megoldásokat javasolni, ami különlegessé tenné a reklámanyagot.
„Egyik kedvenc ilyen helyzetem volt, amikor az egyébként végtelenül tehetséges grafikusunk 5 oldalasra tervezte a saját szórólapunkat.” – illusztrálja az elmondottakat Eszter.
A stúdióvezető szerint az ideális alkalmazott grafikusnak biztos szakmai tudással kell rendelkeznie, amihez kitűnő kommunikációs készség társul. Nem csak megértenie és adaptálnia kell az ügyfél igényeit, de szakmai tapasztalatai alapján "terelni" az optimális megoldás felé.
A kezdő grafikusoknak azt tanácsolja, hogy alakítsák ki egyéni stílusukat, de folyamatosan figyeljék mások munkáit is, és igyekezzenek megtanulni azok alkalmazását egy-egy adott feladatra. A legfontosabbnak pedig azt tartja, hogy ne sértődjenek meg, ha nem mindenkinek az tetszik, ami nekik.
Aki művész lesz nem kényszerül majd kompromisszumokra. Aki viszont nem ilyen szerencsés, nem árt, ha megtanul alkalmazkodni a megrendelő igényeihez.
Vannak az ember életében meghatározó események, melyek aztán évtizedek múlva is jó munícióval szolgálnak a sztorizáshoz és életünk végéig emlegetjük őket. Ha valaminek, akkor a gólyatábornak ezek közé kell tartoznia, így egyáltalán nem mindegy, hogy sikerül ez a megismételhetetlen pár nap! A Modart és a Visart idei elsősei aztán feltankolhattak sztorikkal, mert a tábor szenzációs volt!
A Holt-Tisza partján, a Szolnoktól nem messze fekvő Szajolon, a Nairam Klubhotel –és Szabadidőközpont a maga elszigeteltségében ideális helyszínül szolgált az új évfolyamok számára rendezett gólyatábornak.
Az egyes szakok oktatási igazgatói és a vezetőség alaposan előkészítette a háromnapos tábor programját, ami azért volt különösen fontos, mert ezek a táborok nemcsak a vicces feladatokról és a jókedvről szólnak, hanem sokkal inkább arról, hogy a szakmaiság már ezekben a napokban is megmutatkozzon és ezt kell úgy prezentálni, hogy önfeledt és vidám legyen az egész esemény.
A leendő elsősök a vezérfonalat, azaz a fő közös feladatot csak a helyszínen kapták meg, így gyorsan fel kellett találniuk magukat, ha eredeti ötletekkel és jól akartak szerepelni.
A három nap nagy kihívása a Nairam Klubhotel arculatának és formaruhájának megújítása, illetve márkaismertségének növelése volt, mindez úgy, hogy vegyes csoportok szerveződtek a különböző szakok diákjaiból.
A csapatmunka lényege abban állt, hogy a Modart divattervezőinek, divatmenedzsereinek és a Visart grafikusainak szorosan együtt kellett működniük ahhoz, hogy a végeredmény összhangban legyen.
A divattervezőknek recepciós, pincér, kertész és takarító személyzet számára kellett készítenie uniformist megjelenítve a helyre jellemző természeti motívumokat, a víz közelségét. Részfeladat volt az előkészítő fotózás, a formaruhák terveinek elkészítése végül a divatbemutató, ahol a tervek alapján - a saját ruháikat és mindenféle egyéb anyagot felhasználva – elkészült egyenruhákat mutatták be.
A divatmenedzsereknek a szabadidőközpont újrapozícionálásához és a márkaismertség növeléséhez átfogó marketingkampányt kellett terveznie.
Csakúgy, mint a profi menedzserek célcsoportot kutattak, célokat fogalmaztak meg, stratégiát alkottak, üzeneteket határoztak meg, majd ennek eredményeként rádiószpot, szlogen és interjú készült.
A csapatok Visartos tagjai, a grafikusok a Nairam új arculatáért feleltek, amit a menedzserek által kitalált kampány vizuális elemeiben jeleníthettek meg.
Plakát, katalógus, weblap terv, videófilm készült a reklámkampányhoz úgy, hogy minden munkának harmóniában kellett lennie a többi terület által kidolgozott koncepciókkal.
Ahogyan a két másik szak képviselői, úgy a grafikusok is több lépésben, részfeladatokon keresztül jutottak el az utolsó este feladatáig, amikor is a kész prezentációkat, a digitalizált anyagokat mutatták be.
Mivel az alap feladaton belül nem volt megkötés abban, a gólyák hogyan és miként pozícionálják újra a Nairam-ot, ezért elképesztő ötletek születtek; a piaci rést kihasználó, homoszexuálisok számára esküvőket szervező exkluzív klubon keresztül a sérült gyerekek üdültetésén át számos terv látott napvilágot, tehát az már biztos, hogy nagyon kreatív csapatok kezdik majd meg az évet mindhárom szakon.
A csapatmunkán kívül egy sor más programot is szerveztek a gólyáknak, kvízjátékok, rengeteg sport és persze buli is a program része volt. 
Az egyik este a kifejezetten az egyes szakok számára szervezett előadások záró akkordjaként a leendő divatmenedzsereknek és a divattervezőknek inspiráló, az egyes szakmákhoz kapcsolódó dokumentumfilmeket vetítettek az oktatási igazgatók, a Visart-osoknak pedig egy izgalmas kerekasztal beszélgetést szerveztek felsőbb évfolyamos diákok részvételével.
Így együtt a szuper időjárás, a folyamatos jókedv és rengeteg nevetés, a hihetetlenül jó műhelymunka miatt az utóbbi évek egyik legjobb tábora volt ez a mostani!
(további fotók a táborról:http://www.facebook.com/media/albums/?id=83752954189 )
A művészeti oktatásban - azon belül is a felsőoktatásban – tanulni vágyók számára az évtizedekkel ezelőtti hegemónia után ma már van választási lehetőségük. Sokféle szempont és érv sorakozik fel a különböző intézmények mellett, arról, hogy kinek és miért lehet jó választás a Visart, Szigethy Anna, oktatási igazgató beszélt és a képeken a diákok munkái tanúskodnak.
„Kialakított struktúránk szerint iskolánkban kiscsoportos oktatás folyik, miközben a tanárok száma igen magas, sokan foglalkoznak a diákokkal. Fontos az is ebben a rendszerben, hogy egy-egy tárgy viszonylag hosszú ideig hallgatható, így a tanároknak lehetőségük van arra, hogy mindenkivel személyre szabottan foglalkozzanak és kövessék a diákok munkáját. Ez természetesen a diákoknak komoly előnyt jelent, hiszen folyamatosak a visszajelzések, így az iránymutatások szerint fejlődhetnek. „ – kezdi Anna az alapelvekkel.
Miben segíthet igazán egy diáknak, ha nem egy vezető tanára van, hanem több?
„Habár Magyarországon elfogadott a mester-szisztéma, amikor egy meghatározó tanár vezeti a diákokat néhány másik tanár segítségével, a Visart-ban inkább előnyben részesítjük a több mester rendszert, hiszen így a négy év alatt sok karizmatikus tanárt ismerhetnek meg, ezáltal gazdagodnak tapasztalataik. A tanárok nagyon intenzíven tudnak foglalkozni a hallgatók munkájával, többen vannak hatással rájuk, mire végeznek, így sokkal könnyebben és korábban meg tudják találni saját hangjukat, egyéni stílusukat. Ez aztán a diplomastandokon a végzéskor igen jól látható is a külső szemlélők számára is.”
Amikor összeáll a tanrend, mire figyeltek különösen? Mennyire alapoztok az évek alatt kialakult tradíciókra?
„A tervezőgrafika és a design ma a legdinamikusabban változó szakterület, így számunkra kiemelt szerepe van a rugalmasságnak, a gyors váltásra való képességnek. Az élet változásait gyorsan követjük, sokszor elébe is megyünk, így a tanulók a legfrissebb trendet követve tudnak fejlődni és aktuális tudást szerezni, miközben a biztos szakmai alapokat is lefektetjük.
Ma felfokozott az igény az egyszerűsített webdesign-ra, a piacra kerülő, folyton megújuló mobil eszközökre applikációkat kell tervezni, új megoldásokat kitalálni, éppen ezért párhuzamosan megerősítettük a multimédia „sávot” és levettünk olyan programokat, melyek már annyira nem időszerűek.”
A gyors váltásokat, rugalmasságot segíti, hogy nagyon közvetlen a kapcsolat a hallgatóinkkal, sok a megbeszélés, találkozó, az inspiráló beszélgetés, így jobban tudunk az ő igényeik, ötleteik szerint is változtatni. Egy hierarchizált rendszerben nem biztos, hogy eljutna a diákok hangja a vezetéshez, a Visartban meghalljuk az igényeket és igyekszünk eszerint alakítani az oktatást.”
Hogyan választjátok ki a tanári gárdát, melyek a döntő szempontok?
„Ami a tanárokat illeti, mindannyian aktívak a pályájukon, nem régi tapasztalatok alapján tanítanak, hanem saját mindennapi munkájukból merítenek példákat és élő kapcsolatrendszerüket vetik latba a diákjaik érdekében.
Amikor például plakáttervezést tanulnak a Vígszínház adott évadjára készített munkáikat maga a színház ezzel foglalkozó kreatív vezetője minősíti és véleményezi, vagy akár a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál művészeti vezetőjétől kaphatnak visszajelzést a fesztivál kapcsán készített anyagaikra.”
Milyen tapasztalataitok vannak a munkaerőpiacon való elhelyezkedést illetően?
„A már említett és nagyon sokat érő szakmai kapcsolatoknak köszönhetően, melyeket az évek alatt felhalmoznak itt a diákjaink, nagyon sokan már az iskola ideje alatt kapnak külsős megbízásokat, a diplomaosztást követően pedig már hetek múlva ügynökségek alkalmazásában dolgozhatnak.
A diplomarendszerünk is ezt segíti elő, hiszen 20-30 külső konzulens előtt prezentálják maguk a diákok munkáikat, így lehetőség nyílik az azonnali bemutatkozásra, neves művészekkel, művészeti vezetőkkel, art directorokkal való közvetlen kapcsolatra.
A hallgatók egyharmada a továbbtanulást választja, sokan külföldön, de magyar egyetemeken is.
Aki a Visart mellett dönt abban is nagy segítséget kap, hogy láthatja, éppen a már sokat emlegetett nagy létszámú tanári kar által, hogy milyen munka illik hozzá leginkább, hogyan képzelheti el a jövőjét.
Mert szabadúszóként, külsős megbízásokkal éppúgy vannak sikertörténeteink, mint ügynökségi karrier befutásában és művészeti pálya kialakításában is. A Visart alternatívát mutat, így mindenki kiválaszthatja a magáét a saját életére alkalmazva.”
